Természetes anyagokkal a csontritkulás ellen

A testünk vázrendszerét alkotó csontok egészsége általában az idősödéssel törvényszerűen együtt járó csontritkulás jelentkezésekor kezdi foglalkoztatni az embert. A csontritkulás, pontosabban a csonttömeg csökkenése annak következménye, hogy a csontokat építő és bontó sejtek egyensúlya átalakul, ennek következtében a csontok ásványianyag-tartalma csökken.

A csontritkulás kialakulása megelőzhető

A csontok tömegének mintegy 65%-át szervetlen sók teszik ki, főleg a kalcium sói (karbonát és foszfát), kisebb mennyiségben magnézium-karbonát. A csontritkulás legkézenfekvőbb megelőzése, ha fiatalkorban olyan csonttömeget alakítunk ki, amelynek ritkulása esetén sem tapasztalunk komolyabb panaszokat. Ez legkönnyebben megfelelő mennyiségű kalciumot tartalmazó étrenddel érhető el – ez a gyakorlatban kiegyensúlyozott tej, tejtermék fogyasztást jelent. Mindezek mellett a fizikai aktivitás, tehát rendszeres testmozgás is fontos szerepet tölt be a megelőzésben. Bár számos növény tartalmaz kalciumot, az ezekből származó bevitel elmarad a tejtermékek kalciumtartalmától.

Időskorban a csontot építő sejtek aktivitása csökken, a csontbontóké fokozódik, ezért a csontleépülés mérséklésére szükséges lehet a kalciumbevitelt fokozni. Akkor is szükség van a kalciumpótlásra, ha valamilyen okból ellenjavalt a tejtermékek fogyasztása. Ilyen esetekben kalciumsókkal szokás kiegészíteni az étrendet (étrend-kiegészítő vagy dúsított élelmiszer formájában). Bár a magnézium sóként előfordul a csontokban, közvetett csontvédő hatása még jelentősebb. Ez a makroelem elengedhetetlen a megfelelő D-vitamintermeléshez és ahhoz, hogy a kalcium megfelelő mennyiségben a vérkeringésben maradjon. A kalcium és a magnézium egymás felszívódását gátolhatják, ezért fontos, hogy elégséges és kiegyensúlyozott mennyiségben, az optimális beviteli arányokat tartva kerüljenek a szervezetbe.

A változókor és a csontritkulás bekövetkeztének párhuzama

A csontok egészségének fenntartására a szervetlen sókon kívül számos más anyagot is használnak. Gyakori összetevő a D-vitamin, de egy sor gyógynövénynek is van bizonyított vagy a tapasztalatok alapján feltételezett hatása. A csontritkulás nőknél a változókor kezdetével, a csontvédő hatású hormon, az ösztrogén termelésének csökkenésével párhuzamosan halad előre. Kézenfekvőnek tűnik tehát olyan növények alkalmazása, amelyek ösztrogénszerű hatással rendelkeznek. A növények ösztrogénszerű hatású anyagait fitoösztrogéneknek nevezik. Ezek közé tartozik a lenmag, szója, a különböző herefajok vegyületei, amelyek az ösztrogén hatásának kiváltásával lassíthatják a csontleépülést.

Több olyan növény is van, amelyek csontvédő hatása ettől eltérő módon alakul ki. A csalán levelének kivonatáról állatkísérletben írták le, hogy elősegíti a csontképződést – ez alátámasztja azt a megfigyelést, amely alapján a népi gyógyászatban is alkalmazták csontvédő hatása miatt. A csalán csontvédő hatásának mechanizmusa nem ismert, egyes feltételezések szerint a csontképző sejtek védelmével függhet össze. Egy másik, egyre szélesebb körben alkalmazott gyógynövény esetén az esetleges csontvédő hatásért felelős anyagok ismertek. A kender hatóanyagai, a kannabinoidok (és köztük a kannabidiol, a CBD) hatnak a csontanyagcserére. Ez a hatás meglehetősen összetett és további vizsgálatokat igényel, azonban a kender vegyületei ilyen céllal alkalmazva is perspektivikusnak tűnnek.

Bizonyos növények esetén a népi gyógyászati felhasználást nem támasztják alá kísérletes bizonyítékok. Erre példa a mák, aminek magját és olaját napjainkban elterjedten alkalmazzák a csontvédelem céljával. A jövő feladata, hogy tudományos módon megvizsgálják a mák csontrendszerre kifejtett hatását.

A csontrendszer egészsége komplex folyamatok végeredménye. A csontok egészségének védelme ennek megfelelően összetett beavatkozást igényel – nem véletlen, hogy az ilyen célra alkalmazott készítmények zöme több anyag kombinációját tartalmazza. S egy kicsit még távolabbra tekintve az is megállapítható, hogy a csontok és ízületek védelme is átfedést mutat, gondoljunk csak az ízületi panaszokra is eredménnyel alkalmazott csalánra.

Szerző: dr. Csupor Boglárka

gyógyszerész, államilag elismert farmakognózia (gyógynövény) szakértő

Képek forrása:

https://www.rheumatologyadvisor.com/home/conference-highlights/asbmr-2018-coverage/effects-of-concurrent-osteoarthritis-osteoporosis-on-bone-quality-in-postmenopausal-women/
https://msfocus.org/Magazine/Magazine-Items/Prevent-Osteoporosis-with-6-Bone-Health-Boosters
0
    0
    Kosara
    A kosara üres!Vissza a webshopba